Az Irodalmi Magazin legújabb száma a reformáció és a magyar irodalom kapcsolatával foglalkozik. Hazánkban a magyar nyelv és az anyanyelvi kultúra példátlan fejlődése zajlott le a reformáció kibontakozásával időben, és azzal szoros összefüggésben. Irodalmi szempontból döntő jelentőségű, hogy ebben a korszakban született meg – bibliafordítások, szentírásmagyarázatok, prédikációk, konfessziók, vitairatok, fabulák formájában – a többek között Heltai Gáspár, Károlyi Gáspár és Bornemisza Péter nevével fémjelzett magyar széppróza, amely kezdetben ezer szállal kapcsolódott a protestantizmus eszmei és társadalmi törekvéseihez. Az Irodalmi Magazin részletesen tárgyalja a korszak prózaíróit, de mellettük nem feledkezik meg a magyar protestantizmus költészetének ismert és kevésbé ismert képviselőiről, a 16–17. századi gyülekezeti énekek szerzőiről sem.
A magazin az irodalmi kérdések tárgyalását a lehető legszélesebb kontextusba helyezi: vizsgálja a reformáció kulturális hatásait, és helyet kapnak a reformáció irodalmának nyelv-, művelődés-, könyv-, oktatás- és zenetörténeti vonatkozásai is. Ugyanakkor a lapszám utolsó tematikus egységében a reformáció történetét feldolgozó rangos 19–20. századi irodalmi alkotások – például Kemény Zsigmond A rajongók című regényének, Illyés Gyula A reformáció genfi emlékműve előtt című költeményének vagy Székely János Protestánsok című drámájának – bemutatására is vállalkozik.
Cikkek
Impresszum&Tartalomjegyzék
Reformáció és irodalom
Károlyi (Rados) Gáspár (1535-1591)
Bornemisza Péter (1535-1584)
Bornemisza Péter kísértései (részletek)
Heltai Gáspár (1510-1574)
Újfalvi Imre (1570-1616)
A zsoltár- és Kálvin-fordító Szenci Molnár Albert
A reformáció és a magyar nyelv
A reformáció kiemelkedő nyelvművelője, Sylvester János
Az irodalmi nyelv változása a bibliafordítások tükrében
A gyülekezet mint olvasóközönség. A nyomtatott prédikáció a magyar reformációban
Melius Juhász Péter ismeretlen ajánlásai nyomában
Kolozsvár német unitárius lelkipásztora Kálvint olvas
A bibliai Góg és Magóg, valamint az "antemurale" toposz magyarországi karrierje
"A pápai foltos hitről"
Emlékezzetek hálaadással, imádkozva a nemzetért! Az országos könyörgési alkalmak hagyománya
A reformáció és a csillagok. A modern világkép kialakulása: szupernóvák, üstökösök és egyéb csodák a 16. században
Kálvinizmus és politikai (ön)reprezentáció (részletek)
Dávid Ferenc teológiai odüsszeiája
Elsüllyedt szombatosok
Dióhéjban a református iskolaügy első másfél évszázadáról
Szegedi Kis István pedagógiai álláspontja a Loci communes alapján
Protestáns bibliai drámák a 16.században
Egy elfeledett humanista költő kapcsolatrendszere. Kecskeméti Agricola János versei wittenbergi diáktársaihoz
Házassági ügyek-bajok az erdélyi református egyházmegyék 17. századi jegyzőkönyveiben
Reformáció és utazás, avagy mindez hogyan látszik közelről
A magyar reformáció középkori eredetű liturgiai hagyományai
A régi magyar gyülekezeti ének. A zsoltáráneklés (részletek)
Szokolay Sándor protestáns credói
„inkább szeretjük a szenvedélyeket a szobában” - Kemény Zsigmond: A rajongók
A református költő-pap. Tompa Mihály költői „szárnyalása’’
A reformáció történelmi és etikai távlatai Moldova György Negyven prédikátor című müvében
Az abszolút és a pillanatnyi. Páskándi Géza: Vendégség
„Vallás és eszme leghitetlenebb / Hitem szerint...” Székely János: Protestánsok
Szellem és történelem drámai sorsdilemmái. Sütő- András: Csillag a máglyán
Mint lőpor az ólmot