Jelen lapszámunk a modern magyar irodalom születésének időszakát helyezi fókuszába, megemlékezik a korabeli Nagyváradról mintgazdasági, kereskedelmi és kulturális központról, továbbá AHolnapról mint irodalmi társaságról és antológiáról, illetve Ady Endréről is – felütést adva ezzel a 2019-esAdy-centenáriumnak. Az első rész a századfordulós Várad szellemiségét idézimeg a maga sokrétűségében, így nem csupán irodalomtörténeti, de helytörténeti, nyelvészeti és zenetörténeti összefüggésben is. Ezt követően ízelítőt adunk A Holnap antológia szerzőinek műveiből: Babits Mihály, Juhász Gyula, Dutka Ákos,Emőd Tamás, Miklós Jutka, Balázs Béla és Ady Endre alkotásaiból, illetve cikkeket közlünk munkáikról vagy életüknek a korszakhoz és Váradhoz köthető szakaszáról. A lap további írásai Adyra összpontosítanak – kitérnekművészetének modernségére, szerelmi lírájára, költészetének társadalmi és irodalomtörténeti jelentőségére vagyépp az életmű aktualitásának kérdésére. A kor irányzatainak sokféleségére, kultúraszerveződésének sarokpontjaira, egy képzeletbeli Budapest–Nagyvárad tengely mentén, irodalomtörténészekkel készült inter júink mutatnak rá. Összeállításunk segíti az egykori esztétikai, kulturális és irodalompolitikai dilemmák megértését, és rávilágít arra, hogyan válhatott a kánon részévé, sőt kultikussá Ady Endre lírája és személye, illetve A Holnap alkotóicsoportosulása.
